Alexianus Testvérek Kongregációja

Szemináriumi előadás
Győrújbarát, 2007. június 26. - Szent Alexius Kolostor

Az Alexiánus Testvérek története, karizmája,
missziója és lelki élete és magyarországi küldetése

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Köszönöm szépen, hogy meghívást kaptam, hogy a Szent Erzsébet jubileumi évben az Önök lelkigyakorlatán az Alexiánus Testvérek karitatív rendjéről: történetéről, karizmájáról, missziójáról és lelki életéről beszéljek.
Közösségünk egyházjogi státusza: pápai jogú férfi szerzetes intézmény (laikus). A közösség polgárjogi státusza: a közösség jogi személy.


1. Az Alexiánus Testvérek története, karizmája, missziója

Bár az Alexiánus Testvérek szolgálatukkal jelen vannak a világ különböző pontjain, és történelmük 800 évre tekint vissza, mint Szent Erzsébet története is, sokan nem tudják, kik ők, hol találhatók meg, és mivel foglalkoznak.

A Testvériségről szóló első híradás 1259-re tehető, amikor egy dokumentum a beghardokra és a beghinákra utal. Eredetileg a Rajna menti területeken alakultak ki közösségeik Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Franciaországban. Közülük a 13-dik. század közepén sok férfiközösség szervezettebbé vált és befogadták őket Szent Ferenc Regulája alá, mások azonban megőrizték eredeti sajátságukat. A Rajna-vidéki beghardok (a "kenyeres beghardok") - koldultak és vándoroltak - és ezekből a Rajna-vidéki kenyeres beghardok közösségeiből nőttek ki az Alexiánus Testvérek, akiknek az alapítása a németországi Köln és Aachen városához köthető.

1347-ben a Fekete Halál (a pestis) mért csapást Európára. Ekkor történt, hogy a Testvérek szorosabb csoporttá szerveződtek, és vállalták a halottak eltemetését, a betegek és haldoklók ápolását, valamint a magukra maradtak és elhagyottak gondozását gyakran életüket áldozva mindezért.
A segítség, a könyörület és a felebarát szolgálatában hozott áldozat iránti érzék teljesen kihaltnak tűnt. A beghardok, az Alexiánusok "alapító Testvérei" is az áldozathozatal különleges hősei lettek, akik nem hagyták, hogy megroppantsa őket az általános kétségbeesés. Elszántságukkal bizonyították igazi felebaráti szeretetüket, és lelkierőt öntöttek másokba.

Ez a tevékenység, amely rendszeres volt számukra az 1347 és 1351 közötti szomorú évek alatt, elfogadhatóvá tette, hogy utána egy közös kötelék fűzze össze ezeknek az embereknek a csoportjait Németországban, Hollandiában és Belgiumban. Ezért úgy tűnik, hogy eredetileg a pestis áldozatainak a szolgálatában ismerték fel önazonosságukat az Alexiánus Testvérek, míg a gyökereik valójában már kialakultak a pestis kitörése előtt. Ebből a szolgálatból azonban kinőtt a betegek, a szegények, a nem kívántak és különösen is a haldoklók iránti együttérzés és érzékenység - a napjainkig tartó gyógyító szolgálat. Érdekes, Hogy az Alexiánus Testvérek soha nem nevezték el magukat, ehelyett az emberek igénye hívta létre őket és adott nevet nekik az évszázadok során.

A Fekete Halál (a pestis) idején 1347-ben ezek az emberek a pestis áldozatait szolgálták. A CELLITÁK megnevezés vált általánossá a pestis idején, és ezt kétféleképpen értelmezték: a "cella" jelentése kis templom vagy emlékkápolna; cella vagy sír. Ez még jobban kinyilvánította törődésüket a betegek és a szegények iránt, sőt még a pestis áldozatainak keresztény temetésére is gondjuk volt, ezért ők "a Cellák Szeretett Testvérei" (vagyis Celliták).

ÁTVONULÁS TESTVÉREK néven is ismerték őket, különösen a pestis idején, amikor az embereket a legnagyobb átvonulásban segítették az életből a halálba, illetve egy másfajta életbe. SZEGÉNY TESTVÉREK és KENYÉR TESTVÉREK néven is hívták őket, mert kenyeret koldultak, hogy táplálhassák a szükséget szenvedőket. LELKI TESTVÉR nevet is kaptak, mert az emberek lelkével, lelki igényével törődtek.
Miután a pestis lecsillapodott, az egyik első feladat, amire a Testvérek közösen vállalkoztak, az volt, hogy hivatalos koporsóvivők lettek, virrasztottak a halottak mellett, szóban és énekelve imádkoztak értük, teljesítették az akkoriban gyakorolt keresztény temetési szokásokat, ebből ered a KÁNTÁLÓ TESTVÉREK neve.

Ezek az emberek fokozatosan egyre szervezettebbek lettek, kialakították életszabályaikat a szegénység, tisztaság és engedelmesség fogadalmai szerint, és átadták magukat annak, hogy Krisztus áldozatát teljesen kövessék. Azokban az igen korai századokban Szent Alexius népszerű patrónusa volt a szegényeknek. A betegekért és a haldoklókért dolgozott, névtelenségben imádságos és egyszerű életet élt, noha egy gazdag római család fia volt. A Testvérek ennek a szentnek a vonásaival és életével azonosították magukat, és patrónusuknak választották. A Testvérek első hivatalos háza a németországi Aachenben állt, és engedélyt kaptak, hogy egy kápolnát építsenek. Ez a Testvérek kápolnája volt, de gyakran a helybéliek is ide jöttek istentiszteletre.
A Testvérek szavával "Szent Alexius Kápolnája" lett a neve, és az emberek ezért a SZENT ALEXIUS KÁPOLNA TESTVÉREI nevet adták nekik. Ebből hamar kialakult a SZENT ALEXIUS TESTVÉREI elnevezés, később pedig a rövidebb megjelölés: ALXIÁNUS TESTVÉREK.
Idővel az így összegyűlt és az így nevezett férfiak pápai jóváhagyást kaptak, és laikus férfiak hivatalos Szerzetesi Közössége, az ALEXIÁNUS TESTVÉREK KONGREGÁCIÓJA lettek, és mai is így ismerik őket.

Ma Szent Alexius Testvérei, akik az evangéliumi értékek által vezérelt közösségben élnek, életüket az imádságnak, valamint a szegénység, tisztaság és engedelmesség hármas fogadalmának szentelik, továbbá tanúságot tesznek erről az odaadásról a szegényeknek, a betegeknek, a haldoklóknak és a nem kívánt embereknek nyújtott egészségügyi szolgálat révén, ahogy a szociális változások, a háborúk és a forrongások évszázadaiban tették.

Eredetileg olyan férfiak voltak, akik azért jöttek össze, hogy még elmélyültebb keresztény életet éljenek, még lelkesebb imaéletet éljenek, és hogy szolgálják felebarátjaikat a kor bármilyen szükségében. A korai évszázadokban ezeknek a laikus férfiaknak a csoportjai az akkori pusztító szükség enyhítésére vállalkoztak – a pestis idején eltemették a halottakat. Ha volt idő, mikor a Testvérek ismertségre tettek szert, akkor az a "Fekete Halál" járványának ideje volt 1347-ben, amikor ezek az emberek arra szövetkeztek, hogy a pestis által sújtott szerencsétlen embereken segítsenek. Mint minden katasztrófa esetében, az ínséget enyhítő közös erőfeszítés dinamikája közös célokat és segítést helyezett az előtérbe, ami egyúttal megerősítette bennfoglalt spirituális és humanitárius indítékaikat. A betegek, a haldoklók és a nyomorultak szolgálata vég nélkül folytatódott; kötődésük erősödött és szervezettebbé vált.

Ezekben az években ezek az emberek patrónusuk, Szent Alexius példájára kialakították és fenntartották jellegzetes vonásaikat, a múltra történő visszatekintést, az alkalmazkodási képességet, és a névtelenségben történő megmaradást, a szükséget szenvedőkkel történő közvetlen kapcsolatot, az állandó segítségnyújtást, és az imaéletük iránti szigorú figyelmet, ami az életük alapja egyénileg és közösségileg is.
Azokban a rettenetesen reménytelen időkben és 1347-ben történt, hogy XI. Gergely pápa említést tett a "Szegény Testvérekről," hogy tiszteletben kell őket részesíteni, és nem szabad őket a inkvizíciónak alávetni.

Egy időben Szent Ferenc Regulája alá tartoztak. Ezek a laikus emberek 1427-re elhatározták, hogy fogadalmak szerint és Krisztus áldozatvállalását követve élnek. Hamarosan elfogadták Szent Ágoston Reguláját, és 1472-ben IV. Sixtus pápa megadta számukra a laikus Testvérek Szerzetesi Kongregációjának státusát. Szent Alexiust tekintve patrónusuknak, Szent Alexius Testvéreiként kezdték ismerni őket, hivatalosan pedig az Alexiánus Testvérek Kongregációja lett a nevük. A Testvérek a korai évszázadok többféle spirituális és humanitárius indok által vezérelt laikus férfiak sokaságából szerveződtek, akik egyszerre igyekeztek megfelelni saját lelki növekedésük igényeinek és mások ínséget szenvedő szükségleteinek. Ez a formálódás ma is folytatódik az Alexiánus Testvérek között.

Az Alexiánus Testvérek Szerzetesi Kongregációja laikus férfiak közössége. Nem alkotnak papi közösséget, bár történetük során voltak, akiket pappá szenteltek a szolgálatuk megsegítésére. A Szerzetesi Testvér laikus, aki arra vállalkozik, hogy laikus életét az Egyházban szerzetesként élje. Az Egyház elismeri a sajátos szerzetesi hivatást, hogy az ember közösségben él, szegénységi, tisztasági és engedelmességi fogadalmat tesz, és hogy a világban tanúságot tesz erről az odaadott életről Isten népének szolgálatában annak a szerzetesi közösségnek a karizmájával összhangban, amelyikbe belépett. Nem tartozik a papi rendbe, amelynek tagjai az Egyház hivatalosan felszentelt képviselői, alkalmasak a papság szentségére és az ezzel együtt járó felelősség viselésére.
Közel 800 éves történetük során az Alexiánus Testvérek életstílusa külsőleg megváltozott. A belső értékek – az imádság, a közösségi élet, és a mások iránti, különösen is a betegek iránti gondoskodás – ugyanazok maradtak. Az Alexiánus Testvérek minden közösségében együtt imádkozzák a zsolozsmát, naponta együtt ünneplik az Eucharisztiát – ezek életük lényeges részét alkotják. Személyes, csendben végzett, elmélkedő imádságuk Jézus Krisztus jelenlétében kiegészíti és táplálja közös imádságukat. Imádságuk a Szentírásból fakad, különösen is a zsoltárokból és az evangélium szavaiból. A testvéreknek hivatalos szerzetesi öltözete van.
Az egyes Testvérek és az Alexiánus Testvérek Kongregációjának egésze arra törekszik, hogy megújítsák és összhangba hozzák életüket a Második Vatikáni Zsinat tanításával ás az alapítók karizmájával, folytonosan arra törekednek, hogy korukhoz és élethelyzetükhöz alkalmazkodjanak. Emberségük minden gyengeségében Krisztus az ő erejük, mert Ő a Gyógyító Szeretet, az ő példáját igyekeznek követni. Tevékeny életük jeligéje: "Krisztus szeretete sürget minket."

Az évszázadok során az Alexiánus Testvérek segítséget nyújtottak a pestisben haldoklóknak és az elhagyottaknak, a keresztes vitézeknek, általában a szegényeknek, a szellemileg károsodottaknak, az árváknak, a pestises menedékeknek; együtt imádkoztak a boszorkányként elítéltekkel, a csatatéren maradt áldozatokkal; általában segítették az idősek, a HIV/AIDS vírus által fertőzöttek, a drogfüggők kórházi ápolását, intézményes gondozását; segítették az egészségügyi és ápolói oktatást, a fejlődő országokban a szeretetotthonokat és missziókat, a szegények egészségügyi mobil programját, és sok más egészségügyi szolgáltatást a múltban és folytatólagosan a jelenben.

A Testvérek jelenleg a kongregáció négy tartományában vannak jelen, azaz (1) Németországban (és missziójukkal Indiában) az Aacheni és a Neussi Rendtartományban, (2) az Egyesült Államokban (ahol 1866. január 2-án Bonaenture Thalen testvér Németországból megérkezve alapította meg Chicagóban az Amerikai Rendtartományt, innen indult missziójuk 1982-ben a Fülöp-szigeteken és 2003-ban Magyarországon), (3) Angliában és Írországban, valamint (4) Belgiumban. Németország és Belgium erősen összpontosít a szellemileg károsodottak gondozására. Anglia és Írország az idősek gondozására, valamint a drogfüggők és a szellemileg károsodottak gondozására összpontosít.
Az Egyesült Államokban fokozott a tevékenység az általános kórházi ellátás, a szellemi egészség, az idősgondozás, a HIV/AIDS fertőzöttek gondozása, és a holisztikus egészségügyi szolgáltatások területén, továbbá a Fülöp-szigeteken folytatott missziójukban.

Az Egyház a Második Vatikáni Zsinat tanításával arra indít minden szerzetesi közösséget, hogy ismerje meg eredeti karizmáját és küldetését, hogy szükség esetén a mai kor igényeihez igazítsák azokat, és fogalmazzák meg azokat egy nyilatkozatban. A megújulás évei alatt az Alexiánus Testvérek megtették ezt, és megfogalmazták szándéknyilatkozatukat:

NYILATKOZAT A KARIZMÁRÓL: Hisszük, hogy az Alexiánus karizma valamely hívő közösség prófétai és bátor válasza, amelynek gyökere az imádság és az egyszerű életstílus, annak keresése, hogy az Úr Jézus tanítványaivá legyünk, másokkal együttműködve gondos és együtt érző segítséget nyújtva az erőtlen szegényeknek és a társadalomból kiszorultaknak, különösen is a betegeknek és a haldoklóknak, hogy folyamatosan megvalósítsuk az állandó megtérés és a teljes önátadás révén "Jézus gyógyító és kiengesztelő küldetését."

NYILATKOZAT A KÜLDETÉSRŐL: Részesedve másokkal együtt Krisztus gyógyító küldetésében, amelyet ébren tart a közösség, az imádság, az evangéliumi tanácsok, az evangélium és az alapítóink lelkülete, mi, Alexiánus Testvérek előmozdítjuk a szegények, a betegek, az idősek, a haldoklók és a társadalom peremére szorultak egészségügyi gondozását az egész világon.

Az Alexiánus Testvérek arra törekednek, hogy megújítsák alapítóik eredeti karizmáját, és saját korukhoz és helyzetükhöz alkalmazzák azokat szolgálatuk közben. 1643-ban Etienne Benet atya írásba foglalta a lelkes Testvéreket:
Az Alexiánus Kongregáció magasztos intézmény; nagyszerű hősiesség és páratlan szeretet műve. Teljességgel állítható, hogy ők az isteni Gondviselés képviselői, és elmondható róluk, amit Istenről is vallunk: "Rájuk vannak bízva a szegények; árvák védelmezői és segítői vagytok."
Ennyi évszázad múltán az Alexiánus Testvéreknek ilyen a híre és ez a célja, és hivatásuk továbbra is a betegek gondozása fajra vagy hitvallásra tekintet nélkül, hogy példaként kövessék a Gyógyító Krisztust.


2. Az Alexiánus Testvérek lelki élete

A Cellita Kongregáció, vagy Alexiánus Testvérek Kongregációja pápai jogú világi, apostoli szerzetesi intézmény, amelyben a testvérek, akiket szerzetesi fogadalom kapcsol össze, elsődlegesen a gyógyító szolgálatnak szentelik magukat az Egyház missziójában. Életünk és közösségeink tanúságot tesznek a gondoskodó Krisztusról, aki szereti a betegeket, a szegényeket, és a nemkívánatos teremtményeit a világnak. Életünk a gyógyító Krisztusé.

A Szentlélek indíttatására mi, Alexiánus Testvérek meghalljuk a szegények és a szenvedők kiáltását, és korlátaink ellenére Krisztus szeretetének állandóságával, az Ő gyógyító jelenlétének erejével és megváltásának ajándékával válaszolunk szükségleteikre. Az irgalmas szamaritánus példáját követve könyörülettel gondoskodunk napjaink kivetettjeiről és elhagyottjairól. Jézus szava késztet bennünket, " … amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek." (Mt 25,40) Az idegent befogadjuk, a ruhátlant felöltöztetjük, a betegben, a bebörtönzöttben Krisztussal találkozunk. Nekünk a beteg ágya szent. Ott Krisztust látjuk szenvedni Tagjaiban.

Életünk elmerül a kereszt és Krisztus feltámadásának misztériumában; ragaszkodunk a hit bizonyosságához, az emberi természet bizonytalansága közepette; Isten gyermekeinek szabadságáért küzdünk, akik tudatában vagyunk bűnösségünknek; mélyen aggódunk ezért a világért, miközben tovább törjük magunkat az eljövendő világ látomása felé. A szociális változások zűrzavara ellenére, a háborúk és járványok ellenére, a társadalmi felfordulások ellenére mi, Alexiánus Testvérek folyamatosan tanúsítottuk Krisztus szeretetének állandóságát, időről időre, a nagy járványtól napjainkig, egyszerű, szelíd és hűséges szeretetünkkel a világ szegényei, betegei, haldoklói és kirekesztettjei iránt. Ezáltal fölismerjük a különlegesen szerető Gondviselőt az egész Kongregációnkban.

A szerzetesi élet válasz Krisztus hívására, hogy legyünk tanítványai, osztozzunk küldetésében, és tegyük Őt megtapasztalhatóvá a világon, hogy sokan higgyenek benne és szeressék. Jelei vagyunk annak, hogy Isten Királysága itt van a földön, már jelen van közöttünk, és mindenki által elérhető.

Mint közösségben élő keresztények törekszünk, hogy eljussunk arra az egységre a szeretetben, amelyre Krisztus a tanítványait hívta (Ján 13,34-35; 17,20), és amely a korai keresztényeket is összekötötte. (ApCsel 2,42-47; 4, 32-35) (P.C. 15) Mint követői Krisztusnak, aki örökké az Atya jelenlétében élt, az imádság embereivé szeretnénk válni. (P.C. 6) Mint szerzetesek, akik tisztaságot, szegénységet és engedelmességet fogadtunk, magunkat készségesen Isten és felebarátaink szolgálatára áldozzuk. (P.C. 3; L.G. 44)
Ebből az alapból ered szolgálatunk a szerzetesi életben. Ez a szolgálat kifejeződik elsősorban a szellemi és fizikai betegek iránt, a szegények iránt, az idősek és a világ kirekesztettjei iránt. Arra hív bennünket, hogy vegyünk részt környezetünk és kultúránk gyógyításában, amelyben élünk. Abban a világban, amelyben férfiak és nők milliói szenvednek a szegénységtől, betegségektől és az éhségtől, amely gyakran a javak igazságtalan elosztásának, vagy faji, szociális és politikai diszkriminációnak a következménye, arra törekszünk, hogy példázzuk a Boldogságok lelkét. Alapító testvéreink ösztönzéséhez hűen, éhezzük és szomjazzuk az igazságot és a békét. Törekszünk a gyógyulás és a kiengesztelődés előmozdítására az emberek között.
"Egyetlen keresztény közösséget sem lehet fölépíteni … ha annak alapja és középpontja nem a legszentebb Oltáriszentség ünneplése. Ezért minden nevelésnek a közösségi lelkületben ebből kell erednie." (P.O. 6)

Krisztus követését, az imádság emberét csak az Ő imádságos lelkületében lehet megvalósítani. Krisztus papságában magához gyűjti az emberiség egész közösségét, és összekapcsolja az Ő isteni dicsőítésének énekével. (S.C. 83) Mint hívő közösség, mi, Alexiánus testvérek, egyesülünk Krisztus imájával. Mi ezt mindenek fölött lehetségesnek tartjuk az eucharisztikus áldozatban való részesülésünk által, amelyen naponta részt veszünk. Ezt a részesedést folytatjuk a liturgia és a zsolozsmák közös napi szertartásában, az Egyház egyesítő imájában, amely az Eucharisztia ünnepléséből ered és oda is tér vissza.

Az Egyháznak ez az eleven élete – az Eucharisztia ünneplése, a kiengesztelődés szentségének gyakori és őszinte fogadása, a Szentírás, különösen az Evangéliumok elmélkedő olvasása – táplálja közösségi és egyéni életünket, ápolja bennünk az ima lelkületét.

Ezért közösségeinkben az Eucharisztia a legnagyobb eseménye a napnak. Ebben az áldozati lakomában Krisztus hív bennünket, hogy teljes szívvel osztozzunk Vele, Általa és Benne. Ezáltal megkapjuk az erőt, hogy hatékonyak legyünk szolgálatainkban. Így őszintén mondhatjuk egymásnak: "élek én, de már nem én, hanem Krisztus él bennem" (Gal 2,20). Az Alexiánus Testvérek számára az Eucharisztiában való osztozás nem teljesítendő kötelesség, hanem kitüntetés, amelyet nagy becsben tartunk. (S.C. 10)

Szerzetesi életünket úgy tekintjük, mint utazást a hitben, és kalandot a reményben. Boldogasszony Anyánk vezet bennünket ezen az úton és őriz meg bennünket kalandunkban. Ő, mint ahogy elválaszthatatlan Fia, a világ Üdvözítőjének életétől, úgy elválaszthatatlan Krisztus tanítványaitól is. Benne látjuk a tanítványság első és legteljesebb megvalósulását. Segítségével vágyunk arra, hogy hűségesen álljunk Jézus keresztjénél, ott tanuljuk meg a szenvedés és a halál értelmének leckéit. Ő együttérzéssel telve osztozik Fia halálában. Az Alexiánus Testvérek osztozva Krisztus halálának misztériumában, hasonló részvéttel és gyöngéd szeretettel kísérik a haldoklókat elmúlásuk idején.

Mária, az Egyház anyja, szerető közbenjárásával jelen van számunkra a kiengesztelődés és a gyógyítás apostoli missziójában. Szegényként a szegények mellett áll. Tökéletes mintaképe mindazoknak, akik az Urat szolgálják, aki felmagasztalja az alázatosakat és felemeli a szegényeket.


3. Az Alexiánus Testvérek magyarországi küldetése

Az Egyesült Államokban levő Szeplőtelen Szűz Máriáról nevezett tartomány, támogatja a Fülöp-szigeteken, Davao városában működő szolgálatot, gondoskodik a szegények orvosi ellátásról. A kongregáció központi háza 1948 óta Tennessee (USA) államban található.
ben kezdődött el az Alexiánus Testvérek Rendjének magyarországi alapításának terve. A Rend legfőbb elöljárója és tanácsadó testülete 2003-ban adott küldetési megbízást nekem, hogy a magyarországi missziót megkezdjem. Amint Nagy Szent Teréz írja levelében az alapításról kapcsolatban a következőket " Ha az alapítás sima és nincsenek akadályok akkor az alapítás nem jó " te hát nem volt könyü nekem sem ez a feladat kedves atyák.

Ahogy már hírét vehették, a Szent Alexius Kolostort 2007. május 20-án felszentelte Pápai Lajos megyéspüspök úr.

A magyar közösség kialakulása elkezdődött. Van egy novíciusunk és több jelentkezőnk. 2004 óta a közösségünk tevékenységéhez, lelki életéhez tíz személy csatlakozott kétévenként megújítható ígérettétel formájában, mint társulattagok. Idén augusztusban pedig újabb öt személy csatlakozik társulattagként közösségünk köréhez. A társulattagok a Gyógyító Krisztusról tesznek tanúságot a munkahelyükön és élethelyzeteikben, betegeket látogatnak, karitatív szolgálatot tesznek, így hirdetik az Alexiánus jelenlétet a világban. A társulattagok havonta részt vesznek a közösség pár órás lelki programjában.
Látogatjuk az idősek otthonait, igehirdetést és áldoztatást végzünk havonta egyszer, lelki gondozást nyújtunk azoknak, akikhez elhívnak.

Elkészültek a terveink, hogy a 85 fő befogadó "Szent Erzsébet Otthont" felépítsük Győrújbaráton. Hogy az otthon leendő lakói is az Alexiánus Testvérek szellemiségéhez és karizmájához méltó gondozásban részesülhessenek, a rend szeretettel vár imádságos lelkületű férfiakat, akik szívükben elhivatottságot éreznek arra, hogy csatlakozzanak az Alexiánus Testvérekhez, és velük egy közösségben a gyógyító Krisztus nevében szolgálják felebarátjaikat.

Az elmélkedő előadás végén hálásan köszönöm az Atyák megtisztelő figyelmét. Kérem, szíveskedjenek imádkozni értünk és a küldetésünkért, hogy Krisztus emberszeretete megtapasztalhatóvá váljon szolgálatunk által. Szeretettel kérem azt is, legyenek szívesek közösségeikben, plébániájukon híveikkel megismertetni történetünket, tevékenységünket, lelkiségünket és magyarországi küldetésünket.

Írta: Fr. Czébán József Ferenc, C.F.A.
Győrújbarát, 2010.június 26. - Szent Alexius Rendház